2.fejezet

- Szia… - mondtam egy kicsit megilletődve.
- Jaj elnézést, be sem mutatkoztam.. Harry vagyok a szomszédból.
- Öhm… izé… én meg… An… An… Angelina vagyok – elég furcsa fejet vághattam, mert rögtön a fejemhez vágott egy kérdést.
- Jól vagy? – nézet rám a nagy zöldeskék szemeivel és a szokásos mosolyával az arcán.
- Persze, igen… csak elbambultam. – nevettem, vagyis próbáltam, de a sokktól nem bírtam.
- Akkor oké... amúgy anyukám mondta, hogy hívjalak meg benneteket vacsorára, remélem eljöttök! – elpirult, Istenem, de aranyos.
- Persze elmegyünk!
- Ange gyere segíteni! – anya kiabált bentről.
- Bocsi, de mennem kell pakolni!
- Oké, oké, akkor majd este találkozunk. Szia! – nyomott egy puszit az arcomra, majd elment.

*Harry szemszöge*

- Harry légy szíves üdvözöld az új szomszédainkat, és hívd meg őket vacsorára! – mondta anya, majd visszament takarítani.
- Ah, semmi kedvem nincs hozzá, Gemma menj már el te! Légyszi!
- Öcskös, nem hatsz meg ezzel a nézéssel. Különben meg, ha jól láttam egy korodbeli lány is tagja az új családnak! – kacsintott egyet a drága nővérkém, majd elment. Hát, oké, akkor átmegyek, de mit fogok mondani? Egyáltalán beszélnek angolul? Anya szerint Magyarországról jöttek… na, mindjárt kiderül. *Becsöngettem* Hallottam, hogy valami idegen nyelven kiabál 2 férfi, utána meg egy lány angolul, hogy „Nyitom már!”. Kinyílt az ajtó. Egy gyönyörű barna hajú, zöld szemű lány állt az ajtóban. Hirtelen eszembe jutott, hogy miért is vagyok itt, ezért köszöntem, szegény lány teljesen ki volt készülve, hirtelen még a nevét sem tudta, majd nagy nehezen elmondta, hogy Angelinának hívják. Angelina… Úristen, ilyen gyönyörű nevet, egy ilyen gyönyörű lánynak. Szegény elég sápadtnak tűnt, hát megkérdeztem tőle, hogy hogy van, ő erre azt felelte, hogy jól, csak elbambult és közben elpirult. Következett egy rövid csend, majd eszembe jutott az igazi cél, amiért átjöttem. Miután megkérdeztem, azt hiszem belepirultam, amikor a szemembe nézett. Úristen Harry ébresztő! Nem eshetsz bele, hisz még nem is ismered! A magammal folytatott vitát anyukája zavarta meg. Ange közölte velem, hogy eljönnek, de most mennie kell. Valamit motyogtam és utána nem is tudom miért, de adtam neki egy puszit, és elmentem. Úristen, mit tettem… mi van akkor, ha ő nem kedvel engem és most elijesztettem magamtól? … Na, majd este jóváteszem…