3.fejezet

*Ange szemszöge*

Istenem, Harry Styles megpuszilt… Úristen, nem szabad úgy viselkednem, mit egy őrült rajongó, vagy elijesztem magamtól. Bár, milyen hülyeségeket hordok itt össze, hiszen minden második rajongójának ad puszit, nem? Ah, nagyon várom már az estét. Na, de megígértem Madynek, hogy amikor ideérünk felmegyek msn-re meg twitterre és beszélgetünk. így is tettem, leültem az ágyamra és bekapcsoltam a laptopomat. Msn-en kiírta, hogy kutyát sétáltat, szóval míg vártam, addig twittereztem. Egyszer csak tízmilliárddal kezdett dobogni a szívem. Harry ezt írta ki: „Én vagyok a világ legszerencsésebb fiúja, hogy ilyen szomszédom lett, csak megtalálnám itt.” Hosszas gondolkodás után írtam neki, így beszélgettünk kb. egy órát twitteren, majd fél órát msn-en. Utána indultunk át hozzájuk vacsorázni. Mikor odaértünk hozzájuk, Harry nyitott ajtót, nagy széles vigyorral üdvözölt bennünket. Éppen, hogy csak beléptem az házba, odahúzott magához és közölte velem, hogy majd beszélnünk kéne, majd megmutatta, hogy merre mentek a többiek. Nagyon aranyos volt az anyukája, az apukája és a nővére is. A nővérével nagyon jóban lettünk. Vacsora után, ami isteni finom volt, a nappaliban beszélgettünk és egyszer csak Harry kihívott a konyhába.

– Izé… én csak… bocsánatot szerettem volna kérni – tarkóját fogva elpirulva tovább folytatta volna, ha bele nem szólok.
- Miért is?
- Tudod, a puszi miatt… nem tudom miért csináltam, olyan hülye voltam, nem akartalak megijeszteni.
- Ugyan már... semmi baj - éreztem, hogy a fejem olyan vörös lett hirtelen, mint egy főtt homár.
- Tényleg? Amúgy… izé... bocsi, nem akartalak zavarba hozni.
- Semmi baj… - egyszer csak betoppant Gemma a konyhába.
- Hé, tubicáim, nem jöttök ki egy picit a kertbe?- majd kacsintott és kiment a konyhából. Harry rácsapott egy nagyot a fejére, majd hozzátette:
- Basszus.
- Mi a baj?
- Gyere, majd megtudod.
 
Kint a kertben ott álltak a One Direction-ös fiúk, plusz egy szőke lány Louis kezét fogva. Harry rögtön mentegetőzni kezdett.

- Fiúk… és Hannah… bocsánat, de teljesen kiment a fejemből, ígérem jóváteszem.
- Úgy látom az is kiment a fejedből, hogy bemutasd a barátnődet… - mutatott Niall.
- Izé… én nem a barátnője vagyok, hanem az új szomszéd. – próbáltam magyarázkodni, és nem elpirulni. Niall odajött hozzám és elkezdett faggatni, Louis már meghalt a röhögéstől, de szerencsére a barátnője megmentett.
- Elég Niall, ami sok az sok… ne bántsd szegényt! - felém fordult, majd megszólalt – Amúgy Hannah vagyok, Louis barátnője. Téged hogy hívnak, honnan jöttél, és mióta laksz itt?
- Angelina vagyok, de hívjatok csak Angenek. Magyarországról jöttem és ma reggel érkeztünk meg ide, szóval még egy napja sincs.
- Oh, értem. Amúgy ezeknek a hülyegyerekeknek is van nevük. – Mosolyodott el, majd egyesével sorolta a fiúk nevét- Ő itt Niall, Zayn, Liam és Louis, gondoltam Harryt meg már ismered- Gemma elkezdett nevetni.
- Még jobban is, mint ahogyan kellene! – Harry erre elkezdett csikizni, Gemma rögtön röhögni kezdett.
- Ha… Ha… Harry légyszi ne… meghalok, kérlek ??????? ! Csak ne csikizz!
- De csak azért hagyom abba, mert olyan szépen kértél - Gem és a többiek közben már meghaltak a nevetéstől. Már a földön fetrengtek, mikor Gemma ránk szólt. Nagy nehezen befejeztük a nevetést. A földön ülve folytattuk a szórakozást/beszélgetést. Eléggé hideg volt, én meg csak egy szál farmershortban és egy rövid ujjú pólóban voltam. Harrynek biztosan feltűnt, hogy fázom, mert odahajolt hozzám és a fülembe suttogta:
- Figyelj, odaadhatom a pulcsimat?
- Légyszi! – néztem rá kérően. Harry egy laza mozdulattal kibújt a Jack Wills pulcsijából és segített felvenni. Niall röhögésben tört ki.
- Ange, ez pont a te méreted! – ezen én is elmosolyodtam, majd hirtelen azt vettem észre, hogy Harry átkarolt, amit nem nagyon bántam, hiszen így még jobban érezhettem az illatát. Következett egy nagy néma csend, talán 5 percig mindenki csak gondolkodott, ezt csak Louis zavarta meg, ahogyan lefényképezett engem és Harryt. Ugyanis a nagy csend közben „véletlen” a vállára hajtottam a fejemet. A következő pillanatban már olvasgatta a kommentárokat vidáman Louis. Ugyanis felrakta őket twitterre és facebookra is. Harry-vel az egészen csak egy jót nevettünk. Egyszer csak felbukkant a bátyám, Justin.
- Ange, húzd a beled innen, indulunk!
- Köszi, bratyó, szeretlek!
- Tudom! – majd elment. A többiektől gyorsan elköszöntem. Harry még kikísért minket az ajtóig, ahol az arcomra nyomott két puszit, majd megölelt. 

Ezek után hatalmas vigyorral és piros fejjel mentem haza. Otthon megfürödtem, majd megnéztem a Lou által gyártott képeket. Hozzászóltam mindkettőhöz, utána lefeküdtem aludni. Rögtön elnyomott az álom.